Készítette: Varga Gabriella és Veress Éva Ilona

A Látássérült Személyek Rehabilitációját Szolgáló Egyesület (LÁRESZ Egyesület) az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával megvalósuló Találkozások - Közösen a látássérült személyek rehabilitációjáért elnevezésű FOF2017 pályázat keretében a látássérült személyek re/habilitációjának hazai helyzetét mérte fel, az oktatást végző gyógypedagógusok/rehabilitációs tanárok munkakörülményeire fókuszálva. A felmérésben 8 szervezet működött együtt egyesületünkkel:

• Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona
• Vakok Állami Intézete
• Siketvakok Országos Egyesülete
• Fehér Bot Alapítvány
• Kreatív Formák Alapítvány
• Totem Egyesület
• Látás-Mód Alapítvány
• BULÁKE - Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ

Az együttműködő szervezetek között van állami fenntartású és civil szervezet, gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozó, fővárosi és vidéken működő szolgáltató is.

Személyes beszélgetéseink célja az egyesület munkájának bemutatásán túl a személyes kapcsolatok kialakítása, a gyógypedagógusok, rehabilitációs tanárok munkájának, munkakörülményeinek megismerése. Az eredményeket felhasználva az egyesület tevékenységi körének felülvizsgálatát és - ha szükséges - megváltoztatását is tervezzük a szakemberek hatékonyabb munkavégzése, a látássérült személyek színvonalasabb re/habilitációs ellátása érdekében.

A beszélgetések során több témakört érintettünk. A re/habilitáció különböző területein túl a szakemberek helyzetére, munkájára igyekeztünk rávilágítani.

Leginkább a pedagógiai munkát végző gyógypedagógusok/rehabilitációs szakemberek munkájára pillantottunk rá, de a komplex rehabilitáció több területére is rátekintettünk.

A re/habilitáció tevékenységi köre nem különbözik, ha veleszületett vagy kora gyermekkorban bekövetkező sérülés esetén habilitációról, illetve felnőtt életkorban bekövetkező sérülés esetén rehabilitációról beszélünk. Látássérült személyek esetén ez a következőket foglalja magába: tájékozódás és közlekedés tanítása, mindennapos tevékenységek tanítása, látásfejlesztés/látástréning, alternatív (tapintható) kommunikációs technikák (pl. Braille írás-olvasás) oktatása, számítógép kezelésének használata.

Azonban a társadalomba való teljes be-, illetve visszailleszkedés nem működhet más társszakmák együttműködése nélkül sem, pl.: orvosi rehabilitáció, pszichológiai megsegítés, foglalkozási rehabilitáció, szociális munka stb. Így valósulhat meg a komplex rehabilitáció.

A látássérült személyek rehabilitációs ellátásának területei

A re/habilitáció fontos elemei látássérült személyek esetében: tájékozódás és közlekedés, mindennapos tevékenységek, látásnevelés/látástréning, informatika, alternatív kommunikációs technikák (pl. Braille írás-olvasás). Az egyes területek részletesebb leírása itt található: https://lareszegyesulet.hu/tevekenysegunk/rehabilitacio/
A felnőtt kliensek kérése, és az állapotfelmérések alapján az informatika, valamint a tájékozódás és közlekedés modulokra jelentkezik a legnagyobb igény.
Ezeket a mindennapos tevékenységek oktatása, majd a látástréning követi. Ez utóbbi modul keretében sok kliens csak az optikai segédeszköz használatának betanítását igényli, háttérbe szorulnak az egyes kompenzánciós technikák (pl. különböző szemmozgások), a nem optikai segédeszközök és a környezeti adaptációs technikák megtanulása, melyek a látás hatékonyabb kihasználását segítenék.
A legkevesebben a Braille írás-olvasást szeretnék elsajátítani. A kliensek gyakran egymást beszélik le, mondván a modern technika, a felolvasó programok használata miatt már nincs is szükség a tapintható írás-olvasás mint kommunikációs forma megtanulására.

Egyetlen kivétel van: a siketvak kliensek kiugró számban tanulnak Braille írás-olvasást, mivel számukra ez szinte az egyetlen információszerzési lehetőség, kapcsolódási pont a világhoz.

Azon gyermekek/tanulók esetében, akik még a közoktatásban végzik tanulmányaikat, egyrészt a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott tantárgyak keretein belül, másrészt a sajátos nevelési igény kapcsán őket megillető többlet óraszámot jelentő, habilitációs/rehabilitációs foglalkozások keretén belül kapják meg, igényeik és szükségleteik felmérése és összevetése után, az adott re/habilitációs foglalkozásokat. Az ő esetükben is a tájékozódás és közlekedés oktatása szerepel a vezető helyen. A gépírás és az informatika oktatása az elmúlt időszakban nagyon fontossá vált, háttérbe is szorítaná a Braille írás-olvasást, de az oktatók figyelnek arra, hogy tanulóik folyamatosan használják az alternatív kommunikáció ezen formáját. A Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona főleg vak gyermekekkel foglalkozik, ezért a látásnevelés kisebb óraszámban jelenik meg, de az idejáró aliglátó, illetve főleg az óvodában és szakiskolában megjelenő gyengénlátó gyermekek számára tartanak ilyen jellegű foglalkozásokat.

Kitekintve a komplex rehabilitáció többi területére, kiemelkedő azok száma, akik pszichológiai segítséget igényel(né)nek. Felnőtt korban látássérültté vált személyeknél a veszteség feldolgozása egyénenként változó mértékben, de igénybe veszi az érintettet. A pszichés támogatás azonban a gyermekek esetében is fontos terület, hiszen például a kamaszkori krízisek esetükben elmélyülhetnek amiatt is, hogy meg kell küzdeniük a látássérülésük okozta különbözőségük feldolgozásával, annak a pályaválasztásra stb. gyakorolt hatásaival.

A felnőtt kliensek sokszor, főleg ügyeik intézéséhez (például: különböző igénylőlapok kitöltése, eszközbeszerzés, pályázatok megírása, hivatalokban való ügyintézéshez) vennék igénybe szociális munkás segítségét.

A felnőtt kliensekkel foglalkozó szolgáltatók elmondása szerint a klienseknek könnyebb, ha ugyanazon szolgáltatónál lehet foglalkozási rehabilitációt is igénybe venni, ahol az elemi rehabilitációt is megkapták, így folyamatosan haladhat előre a kliens, ugyanazon szolgáltatónál lenne minden adata, ismerné a környezetet, a munkatársakat. Jelenleg ahol ez nem lehetséges, ott külön, a lakhely szerinti járási hivatal foglalkozási rehabilitációs ügyintézőjéhez vagy kifejezetten foglalkozási rehabilitációval foglalkozó civil szervezetekhez fordulhat segítségért a látássérült személy.

Siketvak személyeknél pedig az általuk használt speciális kommunikációs formák megtanulása is külön igényként jelentkezik, melyet a Siketvakok Országos Egyesületénél a rehabilitáció keretén belül biztosítanak is.

A szervezetek szolgáltatási köre azonban a kliensek részéről mutatkozó igények mentén is bővült sok helyen. Nélkülözhetetlenek például a segítő beszélgetések, a sorstársi közösség összetartó légköre. Fontos lenne a hozzátartozókkal, gyermekek esetében a szülőkkel, testvérekkel folytatott munka is. Több helyen (főleg vidéken) számukra különböző csoportokat hoztak létre, ahol ők is megoszthatják egymással gondolataikat, érzéseiket. Valahol klubdélután, más helyen közös tábor szervezésével kívánják bevonni a hozzátartozókat.

A tájékozódás és közlekedés témaköréhez tartozik, de több szervezet külön is kiemelte a vakvezető kutyával való közlekedést. Bár a vakvezető kutyakiképzésnek külön szervezetei vannak, de ezek csak részben tudják ellátni mind a kiképzés, mind a kutyával való közlekedés megtanításának együttes feladatát, sok látássérült személy várakozik még, hogy kutyát kaphasson.

Modulok oktatása

Az előzőekben említett oktatási modulokat legtöbbször párhuzamosan is tudják oktatni, tehát egy kliens több modult is kaphat egyszerre. Leginkább az informatikával párosítanak valamilyen másik modult. A szükségletek és a realitások figyelembe vételével a legtöbb helyen egyszerre két modult oktatnak, a bentlakásos intézmények - amelyek nagyobb szakembergárdával is rendelkeznek – három, nagyon ritkán négy modult is oktatnak egyszerre egy kliensnek. Itt meg kell jegyezni, hogy ez nagymértékben függ a kliens terhelhetőségétől is.

Gyermekek esetében a párhuzamosság az oktatásban azért is lehetséges, mert ők az alapfokú oktatás keretében kapják meg ezeket a lehetőségeket, amikor iskolába járnak, a tantárgyi oktatás mellett, re/habilitációs órákon ezen modulok tanítása is megtörténhet.

A re/habilitációban részt vevő kliensek köre

A legtöbb felnőtt személlyel foglalkozó szervezet kliensei olyan személyek, akiknek más fogyatékosságuk, súlyos egészségügyi problémájuk nincsen. Halmozottan sérült gyermekeket és felnőtteket Budapesten fogadnak nagyobb arányban, és agyi eredetű látássérültek ellátása is leginkább ezeken a helyszíneken történik. Ha jól megvizsgáljuk ezeken a helyeken a szükséges egészségügyi szakember biztosítása mellett, a kliensnek lehetősége van beköltözni, hosszabb távon, rendszeres, akár mindennapos ellátásban részesülni. A mindennapi oktatás pedig a hatékony fejlesztés, fejlődés szempontjából egy fontos kritérium.

Speciális helyzetben vannak a siketvak személyek, akik fordulhatnak az erre specializálódott egyesülethez is, az itt dolgozó szakemberek vidékre és más szolgáltatókhoz is szívesen mennek tanácsadás formájában szolgáltatást nyújtani.

A vidéki ellátásban a halmozottan sérült személyek ellátásához hasonlóan nehézséget jelent, ha valaki krónikus betegségben szenved a látássérülése mellett.

Kliensek száma

Az interjúk során az ellátott kliensek számára vonatkozóan kerültük a számszerűsítést, inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire folyamatos az ellátásuk. A kép vegyes: a legtöbb helyen nincsen várólista, vagy csak rövid időre korlátozódik a várakozási idő, viszont olyan szervezet is akad, amelyik nagyon hosszú várólistával rendelkezik. Ez nagyon sok tényezőtől függ, adott modul (pl. tájékozódás és közlekedés) esetében akár az időjárás is befolyásolhatja a kliensek oldaláról, hogy éppen mennyien tartanak igényt a tanulásra.

A szolgáltatás formái – kliensek ellátásának formái

A vidéki intézményeknél ambuláns és otthontanítás formájában történik az oktatás. A fővárosi intézmények döntő része bentlakásos ellátást is tud biztosítani azok számára, akiknek erre igényük és/vagy szükségük van. Ez szoros összefüggésben van az adott intézmény infrastruktúrájával is.

Több szervezet, illetve az iskolás korúakat ellátó intézmény szervez nyári táborokat is, ahol nemcsak az intenzívebb oktatásra van lehetőség, de sorstársi közösségben is lehetnek a kliensek. Ide a hozzátartozókat is szívesen fogadják.

A re/habilitációt végző szakemberek és oktatási területek

Ha a szervezeteknél dolgozó összes, látássérült személyek rehabilitációjával foglalkozó szakembert nézzük, a területi eloszlás egyenlőtlen: a fővárosban és Pest megyében dolgoznak a legtöbben, vidéken pedig vannak olyan megyék, ahova másik megyéből utaznak át a szakemberek oktatni.

Végzettségük szerint a re/habilitációs modulokat látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus és/vagy látássérült személyek rehabilitációs tanára végzettségűek tanítják. Érdekes eredmény volt, hogy az együttműködő szervezeteknél többen voltak a rehabilitációs tanárok, mint a gyógypedagógus végzettségűek,. Ezek az oktatók többféle re/habilitációs modult is tanítanak, mindennapos tevékenységek, tájékozódás és közlekedés stb. Csak pár szervezet emelte ki: oktatói közül látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus, tiflopedagógus végzettséggel rendelkezők nem végezhetnek látásvizsgálatot.

Az informatikai modul oktatását nagy számban informatikusok végzik. Többségüknek viszont nincs gyógypedagógusi és/vagy rehabilitációs tanári végzettsége. A felmérésben nem volt olyan szakember, aki informatikát és az elemi re/habilitáció valamelyik területét is tanította volna. Ez élesen különválik.

Szociális munkás minden szervezetnél aktívan dolgozik, míg pszichológus jóval kevesebb jelenik meg. A szociális munkások nemcsak a klienskoordinációban (kliensek fogadása, szerződéskötések, eligazítás stb.) vállalnak aktív szerepet, hanem fontos szerep hárul rájuk a kliensek ügyeinek intézésében, a segédeszközhöz való hozzájutás segítésében is.

A kliensek igényeihez viszonyítva minden szervezet szakemberhiányról beszélt. Oktatókat, de pszichológusokat és szociális munkásokat is szívesen felvennének még a hatékony munka érdekében. A szakemberek munkáját a kíséréseknél, rendezvényeken és táborokban önkéntesek segítik, így enyhítve a szakemberek hiányát is.

Szakemberek foglalkoztatása

A kérdőívezésben résztvevő szervezetek közül csak nagyon kevés helyen vannak teljes állásban a szakemberek, a jellemző az, hogy inkább fél- vagy részmunkaidőben vállalnak munkát. A munkavállalók szempontjából befolyásoló tényező, hogy a civil szervezetek pályázatok útján jutnak pénzhez, határozott, leginkább egy éves időszakra, mely kissé kiszolgáltatottá teszi munkavállalót. Másrészt a szakemberhiány miatt sok helyen kellene helytállni egy-egy oktatónak. A legáltalánosabb, hogy teljes állás mellett valaki még részmunkaidőben is dolgozik. Sokan vannak, akik a kliensek ellátása miatt vagy a szakma szeretete miatt vállalnak több helyen is a munkát. Eddigi szakmai tapasztalataik mellé újabb és újabb kihívásokat, fejlődési és fejlesztési lehetőséget keresnek.

De anyagi okok is húzódhatnak a háttérben, hiszen figyelembe kell venni: míg a közoktatásban pedagógus életpályamodell teszi kiszámíthatóbbá az előrehaladást, addig a felnőttek intézményeiben dolgozók a szociális ágazati bértáblával számolnak.

A tanárokat terhelheti még az ambuláns és az otthontanítás egy lényeges velejárója, az utazási idő is, ami függ a szervezet ellátási területétől is. Ahány szervezet, annyi megoldást próbál kitalálni arra, hogy az átlag 2-4 óra napi utazást már ne lépjék túl. Ezt persze befolyásolja a közlekedés is: ha autóval meg tudják oldani, akkor akár több helyre is eljuthatnak egy nap, de tömegközlekedéssel már nem ilyen egyszerű a helyzet. Az integrációban tanuló gyermekek esetében hasonló a helyzet. A tanulóval kapcsolatos kontaktóra és a kiutazások mellett érzékenyítők, szakmai megbeszélések szervezése, táborok szervezése és lebonyolítása is szerepel a feladatok között.

Az oktatók (ön)képzésének, továbbképzésének lehetőségei

Főleg saját csapaton belül tartanak esetmegbeszéléseket, konzultációkat. Néha csak az adott klienssel foglalkozó szakemberek gyűlnek össze egy rövid megbeszélésre. Igény lenne azonban más szervezetek oktatóival való együttműködésre, megbeszélésekre is.

A LSER pályázatok keretén belül, a pályázatban nyertes szervezeteknek szakmai találkozókon is részt kell venniük, mely erősítheti az együttműködést, szakmai fejlődést. De mi történik azokkal a szervezetekkel, az ott dolgozó szakemberekkel, akik ebben egyáltalán nem vehetnek/vesznek részt? Számukra szükséges lenne egyéb fórum is, ahol saját tapasztalataikról, sikereikről, problémáikról beszélhetnének, megoldást kaphatnának.

A LÁRESZ Egyesület és a szakmai szervezetek együttes munkája révén a következő tevékenységek kerültek előtérbe, melyek a szakma színvonalának megtartását és fejlesztését támogatnák:

• változást, fejlődést bemutató szakmai anyagok – ezzel a hazai szakemberek is bemutathatják eddigi munkájukat, oktatási módszereiket, kitekintve kicsit a kliensmunka keretei közül
• új fejlesztések és eszközök alkalmazhatósága – az újdonságok bemutatás/megismerése mellett, azok hatékonyságának vizsgálata is fontos lenne, akár úgy, hogy bevonjuk a szakembert a tesztelésbe, akár úgy, hogy az eredményekről tájékoztassuk őket.
• nemzetközi gyakorlatok bemutatása
• nemzetközi anyagok fordítása
• képzések, továbbképzések – természetesen olyanok, melyek a lehető legjobban illeszkednek a tanárok munkabeosztásához, munkakörülményeihez (pl. a képzési helyhez való eljutás ideje)

Infrastruktúra

Amikor a szakemberek munkakörülményeiről beszélünk, egyik fontos tényező, hogy milyen infrastruktúrával kell megoldaniuk a mindennapi feladataikat.

Ahol várólista van, ott sem a szakemberek, sem az oktatóhelyiségek száma nem elég, bár a kliensek elégedetlensége még nem jelent meg ezen a téren.

• A legtöbb szakember az informatikai eszközpark folyamatos modernizálását és bővítését emeli ki mint fontos tényezőt a színvonalas munka megtartásához. De ez sajnos nem minden helyen valósul meg.
• A napi munka mellett az oktatók számára nehéz nyomonkövetni az újdonságok megjelenését, és azok hatékonyságának vizsgálatát. Jó volna, ha ehhez gyorsan és könnyedén hozzáférhetnének.
• A kliensek részéről főleg optikai és informatikai eszközök iránt jelentkezik igény.
• Ezen igényeket figyelembe véve több szervezet tud 1 és/vagy 3 hónapos időintervallumra kisebb eszközöket kölcsönözni (ha van megfelelő raktáron) 8
• Ha kölcsönzésre nincs lehetőség, vagy saját eszközt szeretne a kliens, ebben a támogatások ismertetésével, adatlapok szakemberrel (főleg szociális munkás) együttes kitöltésével és/vagy a beszerzési helyek összegyűjtésével segítenek a szervezet dolgozói.

Szakmai és más szakmákkal való együttműködés

A szakemberek feladata - a kliensmunka és a dokumentáció vezetése mellett – az adott szervezet munkatársaival való hatékony, közös munka, a hasonló feladatot végző rehabilitációs tanárral/gyógypedagógussal való együttműködés is, de a kliensek szempontjából fontos lenne a szervezetek, intézmények közötti kooperáció is.

Ennek megléte vagy hiánya leginkább a „kliensátadás” területén jelentkezik. Jelenleg nincsen lépésekre bontott, kidolgozott folyamat, melyet követve a szakember megnyugtató módon, a kliens fejlesztésének, előrehaladásának mozzanatait, jellemzőit, eredményeit bemutatva tudná másik szakembernek átadni a klienst vagy máshoz átirányítani. Ez főleg a közoktatásból a munka, a felnőttek világába való átmenetet nehezíti, de előfordulhat pl. lakhely változása (egyik városból a másikba való költözés) esetén is. Mindenhol készül záróértékelés a kliens előrehaladásáról, iskoláskorúak esetében ezt szöveges értékelésnek hívják. A felnőtteknél a kliens aláírásával elfogadja ezt, illetve kézhez is kap belőle egy példányt, de ezt a kliens magától általában nem mutatja be, amikor új oktatóhoz kerül. Gyermekek esetében a szülőknek adják át ezt a rövid leírást, bevonva őket is a folyamat megismerésébe.

A LSER pályázathoz kötött szakmai csoporttalálkozók hasznosnak bizonyultak a pályázatban szereplő szervezetek együttműködésének fejlesztésében, de több szervezet, gyógypedagógus kimarad ebből a körből. Az előzőekben felvázolt szakmai (ön)képzés részében már említettünk egy-két tevékenységet, melyek hiányként jelennek meg azok számára is, akik ebben a csoportmunkában részt vesznek. Ugyanakkor azok az információk, döntések, melyek csak a pályázatban részt vevő szervezetek számára létrehozott csoportmunka során jönnek létre, vagy ott hangzanak el, kevésbé válnak elérhetővé más, a látássérült személyek gyógypedagógiai rehabilitációjában részt vevő szakemberek számára, akár a közoktatásban, akár a felnőttképzésben dolgoznak. Így fordulhat elő, hogy egy-egy szakember sokféle információval rendelkezik, sokszor ugyanarról a dologról eltérő hír vagy félinformáció jut el hozzá, mely nemcsak a szakmai, módszertani ismereteire van hatással, hanem a mindennapi munkájára, az oktatáson kívüli tevékenységére is, megnehezítve a szakemberek egymással való kapcsolattartását, munkáját is (pl. ackliens átadásakor)

Érdekes eredmény, hogy a vidéki szervezetek elismerően meséltek a szemészekkel, más orvosokkal való együttműködésről, mindkét fél egyenrangú partnerként vesz részt a közös munkában, míg a fővárosban ennek ellenkezőjéről lehetett hallani. Fontos kapcsolatként jelentek még meg a támogató szolgálatok és az érdekvédelmi szervezetek is, ahol viszont az együttműködés nem mindig gördülékeny.

Dokumentáció

Az oktató munkájának nyomonkövetése, valamint a kliens fejlődésének rögzítése különböző anyagokban történik. Mind a pályázatban résztvevő szervezetek, mind az állami finanszírozású intézményeknek adott dokumentációs sablonnal kell dolgozniuk. Általános jelenség, hogy az óratervezeten kívül minden megjelenik, pl: rehabilitációs terv, fejlesztési terv, napló stb.

A dokumentáció minden helyen digitális formátumban történik, de van olyan hely, ahol ezt papír alapon is vezetni kell.

Járulékos feladatok

A kontaktórán, a dokumentáció vezetésén túl feladatként kerültek megemlítésre a szakmai együttműködés fenntartásával járó munkák is. De a következő területeken a rehabilitációs tanárnak/gyógypedagógusnak (is) helyt kell állnia:

• felkészülés – ismeretlen útvonalak bejárása, oktatáshoz (pl. mindennapos tevékenységek) szükséges eszközök, nyersanyagok beszerzése
• információnyújtás – látássérült személyeknek, hozzátartozóknak, érdeklődőknek
• kliens felkutatás
• utazó tanárokra jellemző feladatok: integráltan tanuló diákok tanárainak módszertani megsegítése, konzultációk, hospitálások a különböző órákon, érzékenyítés diákoknak, tanároknak – ezek megjelennek más, felnőttekkel foglalkozó szervezeteknél is, csak más célcsoporttal

A kérdésekre adott válaszokkal sikerült valamelyest betekintést nyerni a látássérült személyek re/habilitációjával foglalkozó intézmények, szervezetek munkájába.

A körülmények különbözőek, mégis hasonló nehézségekkel kell szembenézniük. Minden helyen a szakemberhiányt tartották a legnagyobb problémának. A jelenlegi kutatás nem terjedt ki a szakemberek elvándorlásának okaira.

A látássérült személyek re/habilitációja több elemből tevődik össze, amit rendszerben kell értelmezni. A munkát sok tényező befolyásolja, az interjúk segítségével a következő elemekre tekintettünk rá:

A szakemberhiány egyik oka a munkakörülmények kiszámíthatatlansága, ami ez esetben azt jelenti, hogy a civil szervezeteknél a pályázatokkal elnyerhető finanszírozás csak egy évre garantált, ami egy munkavállaló számára nem annyira kecsegtető. Aki vállal így munkát, jellemzően más munkahelyen is dolgozik, helytállása mellett szakmai fejlődésre nincs vagy alig van ideje. Nemcsak arra, hogy saját tudását gyarapítsa, munkáját más jógyakorlatok megismerésével és használatával gazdagítsa, hanem a munkával kapcsolatos eredmények és problémák megosztására sincs sok lehetőség.

A team megbeszélések az adott csoport, munkahely tagjai között valósulnak meg, konferenciákra, továbbképzésekre, vagy a földrajzi elhelyezkedés, az utazással kapcsolatos időbeosztás, illetve a kliensmunka mellett végzett egyéb feladatok miatt nincs lehetőség.

A látássérült személyek re/habilitációjával foglalkozó szervezeteknek nincs módjuk, alkalmuk egymással találkozni. Az FSZK által kiírt pályázat nyertesei ugyan tartanak megbeszélést rendszeres időközönként, de rajtuk kívül még több helyszínen folyik re/habilitációs munka, például a közoktatásban (szegregált iskola, módszertani intézmények), állami intézetekben felnőttek, idősek számára. Közös platform hiányában a szakemberek hiányos vagy torz információkkal rendelkeznek egymás munkájáról is. Ez megnehezíti a szakemberek közötti kommunikációt és a kliens átadás hatékonyságát is.

A LÁRESZ Egyesület törekszik a különböző területeken dolgozó szakemberek számára közös találkozási lehetőségeket biztosítani, akár rendszeres összeülések alkalmával, akár konferenciák megszervezésével. Ez utóbbival a szakmai fejlődést is igyekszik támogatni, (ön)képzési lehetőséget biztosítva. Törekszik a találkozások alkalmával a felmerült problémákra akár kisebb körben megoldást találni, vagy nagyobb rendszerben változtatást elérni. Például az utóbbi időben a gyermekek és felnőtt látássérült személyek körében is egyre több a halmozottan sérült személyek száma. Fejlesztésük új megközelítést, más módszereket és eszközöket kíván, melyekre nem csak az éppen ezen a területen dolgozó szakembereket kell felkészíteni, hanem a jövő gyógypedagógusainak, tanárainak képzésébe is érdemes beépíteni. Szakmai állásfoglalások kialakításával egységes véleményt tudunk képviselni az oktatást végző intézmények felé. A már dolgozó szakemberek pedig olyan, kisebb továbbképzésekre is igényt tartanának, amelyek alkalmazkodnak munkaidejükhöz, területileg és időben könnyen elérhetőek.

Online felületünk tartalmával nemcsak az egyesület tagjaival szeretnénk hazai és nemzetközi újdonságokat megosztani, hanem a látássérült személyek iránt érdeklődőkkel is, legyen szó pszichológusról, foglalkozási rehabilitációs szakértőről, hozzátartozóról, vagy felsőfokú oktatásban tanuló leendő szakemberről. Ezen felül maguknak a tagoknak is biztosítunk lehetőséget saját tapasztalataik, munkájuk eredményeinek megosztására is. A honlapon jelenleg is működik egy adatbázis, ahol megtalálhatóak a látássérült személyekkel foglalkozó, különböző profilú szervezetek, a segédeszközöket forgalmazó helyek.

A teljes kép megismeréséhez azonban fontos a re/habilitáció másik szereplőjének, a szolgáltatásokat igénybe vevő látássérült személyeknek az oldala is, következő kérdőívünkkel őket szeretnénk megszólítani, az ő szemszögükből betekintést nyerni ebbe a munkába.